A fenntarthatóság ma már megkerülhetetlen tényező lett a mindennapokban azok számára, akik egy élhetőbb világot szeretnének maguk körül látni és ezért tenni is akarnak. Ez pedig nem pusztán abban nyilvánulhat meg, hogy mit eszünk, milyen termékeket vásárolunk, vagy hogyan spórolunk az energiával: azt is meghatározhatja, mivel töltjük a szabadidőnket.
Sokan már fontosnak tartják, hogy környezettudatosan étkezzenek, vásároljanak, használják az energiát vagy utazzanak. Abba viszont már kevesebben gondolnak bele, hogy időtöltéseiknek, hobbijaiknak, vagy akár a munkájuknak mekkora az ökológiai lábnyoma: egy nagyobb koncert, egy BL-meccs vagy egy nemzetközi konferencia mennyibe „kerül” a bolygónak. Nem forintban, hanem szén-dioxidban, hulladékban, vízhasználatban. A nagy rendezvények fenntarthatóságának kérdése ugyanis jóval túlmutat a repoharakon, mégis kevés szó esik róla.
Nagy tömegek mozdulnak meg
Egy nagyrendezvény ökológiai lábnyomának legközismertebb és leglátványosabb része maga az utazás. Egy-egy esemény miatt akár több tízezer ember mozdulhat meg egyszerre, gyakran repülővel, autóval vagy különbuszokkal. A rajongók utazása sokszor nagyobb terhelést jelent, mint maga a rendezvény.
A közönségen túl pedig a fellépők, sportolók utaztatásáról is beszélni kell. Ilyenkor pedig nem is csak azok utaznak, akik a show-t „viszik”: a zenekarokat, sportcsapatokat egész stábok szokták kísérni. Ráadásul nem is csak akkor kell utazniuk, ha épp fellépnek, vagy tétmeccsük van. Gondoljunk bele, hogy a legfrissebb fifa világranglista élmezőnyében szereplő csapatok játékosai folyton úton vannak a barátságos meccsek, selejtezők, tétmérkőzések miatt, valamint klubcsapataik mérkőzései, edzései miatt is. Ez az állandó utazgatás jelentős környezeti teher – különösen, ha interkontinentális repülőutakról van szó.
A popsztárok turnéi hasonló jelenségek. Ráadásul ebben az esetben nem csak emberek utaznak: komplett színpadok, fény- és hangtechnikák, hangszerek, vagyis több tucat kamionnyi felszerelés vándorol városról városra. A lenyűgöző látvány és hangzás mögött tehát egy folyamatosan mozgó, energiaigényes gépezet áll.
Mégis elvész az energia?
Egy stadion vagy koncerthelyszín energiaéhsége egészen más dimenzió, mint egy átlagos háztartásé. Fények, hangrendszerek, kivetítők, hűtés-fűtés – minden egyszerre, gyakran órákon át maximális teljesítményen. Ma már sok rendezvényhelyszín „okosstadion”, a legmodernebb technológiát alkalmazzák, ami rendkívül energiaigényes. Pedig a technológia rengeteget segíthetne az energiatakarékosságban is.
Ugyan egyre több helyszín áll át megújuló forrásokra, viszont a legtöbb esemény nagyrészt még mindig nem fenntartható módon használja az energiát. Felmerül a kérdés, hogy megéri-e ennyi energiát felhasználni az élményért, amit pl. az extra fény az eseményhez hozzáad. Tényleg szükség van minderre? Megéri a fény- és zajszennyezés Vagy csak megszoktuk, hogy a látványnak minden határon túl kell mennie, és folyamatosan emeljük a tétet.
A hulladékhegyeket már nem látjuk
A legtöbbször bele sem gondolunk, hogy mennyi szemetet termel egy fesztivál, vagy BL-meccs. Viszont ha a rendezvények utáni takarítás képei kikerülnek a világhálóra – a Sziget fesztiválról például voltak ilyen fotók – kijózanítóan hatnak. A műanyag poharak csak a jéghegy csúcsai: egy többnapos rendezvény akár tonnányi hulladékot is termelhet.
Viszont a probléma nemcsak a mennyiséget, hanem az összetételt is érinti. Az egyszer használatos műanyagok, a vegyesen gyűjtött szemét és az ételmaradékok kezelése komoly kihívás a rendezvényszervezők számára. Bár egyre több helyen jelennek meg visszaváltható poharak és szelektív gyűjtők, a látogatók szokásai lassabban változnak. Érdemes csak azt megnézni, hogy hány repohár végzi végül széthajigálva, összetörve, hulladékként.
Minden öblítés számít
Egy nagy rendezvény vízfogyasztása sem elhanyagolható. Mosdók, takarítás, vendéglátás – minden liter számít. Egy meccs alatt, ahol sör is szokott fogyni jócskán, több ezer köbméter víz is elfolyhat.
Ráadásul az infrastruktúra kiépítése is része a lábnyomnak. Egy új stadion, rendezvénycsarnok vagy konferenciaközpont megépítése hatalmas anyag- és energiaigénnyel jár. Ezek az épületek aztán vagy hosszú távon kihasználtak lesznek – vagy csak időnként telnek meg élettel.
Van zöldebb út?
A jó hír az, hogy a rendezvényszervezők és a résztvevők is tehetnek azért, hogy a nagyrendezvények fenntarthatóbbak legyenek. Egyre több esemény próbál „zöldebb” lenni, és a közönség is inkább mobilon mutatja a jegyet és nem nyomtat, nem dobálja szét a szemetet. Ezek az apró lépések is számítanak.
A valódi változást még sok ilyen apró döntés hozhatja el: megyünk-e autóval egyedül, vagy inkább vonattal, telekocsival? Veszünk-e új műanyag poharat, vagy visszavisszük a régit? És egyáltalán: minden eseményen részt kell vennünk, vagy néha a kevesebb is elég? A szórakozás és a fenntarthatóság nem zárják ki egymást – de akinek fontos a bolygó, érdemes új egyensúlyt találnia.
