A környezeti szempontokat előtérbe helyező, a klímaváltozás hatásait figyelembe vevő életmód nem pusztán népszerű trend, hanem egyre inkább alapja a minőségi életnek. A fenntarthatóság otthonunk kialakítása és üzemeltetése során is egyre fontosabb. Mutatunk 5 megfontolandó területet, aminek korszerű kialakításával vagy átalakításával fenntarthatóvá tehetjük lakóhelyünket.
Tudatosság a kulcs
A fenntartható otthon kialakításának kulcsa a környezettudatos szemlélet. Takarékoskodnunk kell a természeti erőforrások felhasználásával, csökkenteni kell a káros anyagok kibocsátását, alkalmazkodnunk kell a klímaváltozáshoz és mindemellett komfortunk és kényelmünk szempontjait is meg kell tartanunk. A fenntarthatóság tudatos és rendszerszintű döntések sorozatával érhető el az otthon szintjén is.
A szemléletmódunk átalakítása tehát elengedhetetlen, de a lakásunk fizikai kialakításában is meg kell jelennie a fenntarthatóságnak. A következőkben azt az 5 zöld építészeti területet mutatjuk be, amik alkalmazásával közelebb juthatunk a környezetbarát ingatlan létrehozásához.
1) Erőforrások kiaknázása
Egy épület sosem önmagában áll, hanem egy adott földrajzi környezetben. Minden területnek van számtalan előnye és hátránya, az épületünk tervezésénél előbbieket ki kell aknáznunk, míg utóbbiak hatásait csökkentenünk. A helyi adottságok maximális kihasználása az energiahatékony tervezés alapja. A talajviszonyok, a széljárás, a csapadék mennyisége és jellege, a benapozottság mind olyan klimatikus adottság, amire reflektálnia kell egy fenntartható épületnek.
Egy passzív ház az energiafelhasználást minimalizálja, miközben a lehető legkevesebb káros hatást gyakorolja környezetére. A két legfontosabb terület tehát az energiatermelés és felhasználás, valamint a vízzel való gazdálkodás.
Az energia termelésnél törekedni kell arra, hogy a lehető legtöbb villamos energiát megújuló erőforrásokból nyerjük. Ez egy családi ház esetében döntően napenergia felhasználásával lehetséges. Az éghajlatunkon elengedhetetlen fűtés és hűtés kialakításához a geotermikus energia is jól felhasználható. Már most utalunk rá, de később külön pontokban is tárgyaljuk, mennyire fontosak az energiatakarékos berendezések és a jó minőségű hőszigetelés.
A vízhasználat szintén kiemelkedően fontos, ma már nem elég pusztán takarékoskodnunk a vezetékes ivóvízzel, de meg kell tanulnunk az alternatív készletek használatát is. Az esővíz gyűjthető, majd öntözésre egy későbbi időpillanatban is felhasználható. A szürke szennyvíz ugyancsak újrahasználható például a WC öblítésére.
2) Környezetbarát építőanyagok
Mindenki szeretne környezetbarát építőanyagokat felhasználni, de tulajdonképpen mi számít annak? Három szempontot érdemes kiemelnünk a fenntarthatóság jegyében: a tartósságot, az anyagi összetételt és konkrét földrajzi helyszínt.
Minél tovább tudunk valamit használni, annál kevesebb hulladék keletkezik. Ez az általános igazság az építőanyagokra is érvényes. Olyan alapanyagokat válasszunk otthonunk kialakításához, amik hosszú távon tudják megfelelő módon kiszolgálni igényeinket. Jó minőségű és tartós alapanyagokkal dolgozzunk.
Az anyagi összetétel az építőanyag életciklusának végén válik igazán fontossá. A természetes anyagok lebomlanak, természetbe való kerülésük nem jelent érdemi kockázatot hosszabb távon. Mindez nem mondható el sok műanyag vagy speciálisan átalakított építőanyag esetében, amik újrahasználata, újrahasznosítása gyakorlatilag lehetetlen, így hulladékként halmozódnak használatuk után.
A harmadik szempont a földrajzi helyszín. Van ahol egy bambusz épület tökéletes megoldás, de Magyarországon nem illeszkedik az éghajlathoz és az építőanyag sem lelhető fel. A közeli kőbánya tradícionális terméke általában jobb választás, ami jobban illeszkedik a környezethez és jóval kevesebb szállítási feladat és szennyezés kapcsolódik felhasználásához.

3) Szigetelés
A szigetelés akár az első pont egyik részfeladata is lehetne, de szerepe olyan mértékig kiemelkedő, hogy külön bekezdést érdemel. A szigetelés radikálisan csökkenti az épület energiafelhasználását, ezzel szolgálja a fenntarthatóságot, miközben a lakóteret nagymértékben függetleníti a külső viszonyoktól, így a környezeti alkalmazkodás legfontosabb eszköze is egyben.
A megfelelő hőszigetelés kiépítésével télen kevesebb energiafelhasználással teremthetünk kellemes hőmérsékletet a lakásban, míg nyáron éppen annak felmelegedését akadályozhatjuk meg. A hőmérséklet egyenletesebb és jobban szabályozható lesz. A hőszigetelésnek teljesnek kell lennie, azaz a homlokzat, a lábazat, a padló és a födém vagy tető irányából is ki kell építenünk.
A szigetelés szerepe azért is különleges, mert egy már meglévő épületet nem feltétlenül éri meg lebontanunk azért, hogy a helyére egy másként tervezett, hatékonyabb épületet építsünk, de gyakorlatilag minden épület hőszigetelése utólag is fejleszthető, tökéletesíthető. Azaz minden épület fenntarthatóbbá tehető megfelelő hőszigetelés kiépítésével. Ráadásul a hőszigetelő anyagok széles választékában számtalan környezetbartát építőanyagot is találunk.
Érdemes szólni a hangszigetelésről is. A csend hozzájárul a stresszmentes légkör kialakításához otthonunkban. A hangszigetelés ugyanakkor nem pusztán otthonunk nyugalmát szolgálja, de fordítva is működik: a lakás környezetre gyakorolt zajterhelése is csökken.
4) Zöldítés
A zöldítés nem pusztán annyit jelent, hogy minél több fát ültessünk, sokkal inkább egy szemléletmódot takar. Célként kell megfogalmazni a zöldterületek növelését otthonunk közvetlen környezetében is. Ennek egyik alapja, hogy minél kisebb alapterületű otthont alakítsunk ki, a kertben csökkentsük a burkolt felületek arányát. Ahol van rá mód, alakítsunk ki zöldtetőt. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy egy zöldtető sosem lesz egyenértékű a beépítéssel elvett területtel, pusztán kicsit kompenzál miatta.
Építsünk ki minél több kapcsolódási pontot a természeti környezettel. A zöldítés az épületen belül is működhet, alakítsunk ki télikertet, növényekkel teli világos területeket, amiket mindennapjainkban praktikusan használni is tudunk.
A kert kialakításánál a természetközeli állapot (szép a tökéletes gyep, de környezeti szempontból messze nem olyan értékes, mint egy vadvirágos terület) és az éghajlathoz illő, minél kevesebb öntözést igénylő növények megtalálása legyen az iránymutató.
5) Megfelelő üzemeltetés
Az építészeti megoldások kiválasztása során is figyelemmel kell lennünk arra, hogy a későbbiekben az adott épületet miként fogjuk használni és üzemeltetni. Olyan korszerű megoldásokat kell alkalmaznunk, amik később a mindennapokban is használhatóak. A fenntarthatóság túlmutat azon, hogy kapcsoljuk le a villanyt, ha nem vagyunk a szobában.
Az életmódot komolyan befolyásolja az, hogy milyen környezetet építünk ki és ez már a fenntartható építészeten is múlik. A praktikus és jól kezelhető lakóterek, környezetbarát alapanyagok és energiahatékony berendezések mellett érdemes egy bővíthető és fejleszthető okosotthon létrehozásában gondolkodni.
Az okosotthonnak nem lényege, pusztán csak kényelmi eleme, a vezérelhetőség, akár a távolról történő irányíthatóság. Az ilyen otthonok legfontosabb tulajdonsága, hogy bármikor képesek pontosan reagálni a környezeti adottságokra, még akkor is, ha mi éppen nem vagyunk otthon. Az okosotthonok kényelme egyáltalán nem mellékes tényező, de legfőbb előnyük mindezek mellett is hatékonyságuk.
Van előnye annak, hogy az ágyból be tudjuk kapcsolni hangvezérelve a lemezjátszót, de a fenntarthatóság szempontjából fontosabb, hogy a redőnyök állása a napsütéshez igazítható, az öntöző nem indul be akkor, ha esik az eső és a fűtés vagy akár a szellőztetés is csak meghatározott környezeti feltételek fennállta esetén indul be. A tudatosság egyik alapja, hogy energiafelhasználásunk (és adott esetben termelésünk) mérhető és tervezhető, ami egy okos otthonban lehetséges.
SZIGATECH Otthonfelújító Szakáruház
Főkép forrása: Unsplash