A kapitalizmus szó napjaink egyik legtöbbet hangoztatott „mottója”.
Használják jó, de nem ritkán rossz értelemben is.
Egy azonban biztos:
Jelenleg ez az egyik, ha nem a legjobban működő gazdasági rendszer.
De vajon mit érdemes tudni róla?
- Mi a kapitalizmus jelentése?
- Hogyan hangzik a kapitalizmus fogalma?
- Ki a kapitalista?
- Mitől működik olyan jól a kapitalizmus?
- Mik a hátrányai, amiért az antikapitalisták kritizálják?
Minden, amit a kapitalizmus rendszeréről tudni érdemes — egy helyen.
A kapitalizmus története (röviden)
A kapitalizmus története egészen a 16. századig nyúlik vissza, méghozzá saját kontinensünkre — Európába —, ahol a kereskedelem folyamatos növekedésével párhuzamosan alakult ki.
A korai kapitalista rendszert egyéni vállalkozók jellemezték, akik saját vállalkozásuk tulajdonosai, alapítói és működtetői is voltak egyben — eleinte csak egyedül, majd a növekedést követően többnyire családtagok és bérmunkások segítségével.
A két előbb említett faktor — a kereskedelem és az egyéni vállalkozók — bővülésével és növekedésével a vállalkozásoknak egyre több tőkére volt szükségük a mindennapi működésükhöz és az egyre nagyobb igények kiszolgálásához, ami a modern bankrendszerek kialakulásához vezetett.
Mindennek következményeként a 19. században már a kapitalizmus vált az uralkodó gazdasági rendszerré — nem csak a kora újkori vezető nagyhatalmaknál (Európában), hanem a modern kor vezető nagyhatalmánál, az Egyesült Államoknál is.
Ebben pedig nagy szerepet játszott az ipari forradalom és a tömegtermelés is.
De vajon mi is a kapitalizmus jelentése, és hogyan írható le a kapitalizmus fogalma?
Mi a kapitalizmus jelentése és hogyan hangzik a kapitalizmus fogalma?
A kapitalizmus fogalma szerint egy olyan gazdasági rendszer, amelyet a termelési eszközök magántulajdona, valamint az áruk és szolgáltatások profitszerzés céljából történő elosztása jellemez egy versenyző piacon.
Tehát:
- magántulajdon
- profitszerzés
- piaci verseny
A lényege tehát az, hogy mivel minden vállalkozó vagy vállalkozás szabadon versenyzik egymással (az állam vagy más hatósági szervek beleszólása nélkül), ez arra sarkallja a résztvevőket, hogy egyre jobb és minőségibb terméket vagy szolgáltatást kínáljanak, ezáltal a fogyasztók tőlük vásároljanak a konkurencia helyett, így egyre nagyobb növekedést, fejlődést és gyarapodást érjenek el.
Mindezek miatt szabadversenyes kapitalizmusnak is nevezik.
Ezt jelenti tehát a kapitalizmus fogalma — de vajon ki a kapitalista?
A kapitalista jelentése
A kapitalizmus hívei általában azzal érvelnek, hogy a kapitalista rendszer vagy szemléletmód elősegíti az egyéni szabadság és az innováció kialakulását és fejlődését, ami végül példátlan gazdasági növekedéshez és jóléthez vezet.
Aki ezzel nem ért egyet, azt antikapitalistának nevezzük.
Mi jellemzi a kapitalista rendszert?
- Magántulajdon: Az egyéneknek és a vállalkozásoknak joguk van a saját tulajdonuk birtoklására és ellenőrzésére, beleértve a földet, a gyárakat és más termelőeszközöket.
- Piacgazdaság: A kapitalizmus a piacgazdaságra támaszkodik, amelyben az áruk és szolgáltatások árait a kereslet és a kínálat határozza meg — nem az állam. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások versenyeznek egymással, hogy a legjobb termékeket a legalacsonyabb áron kínálják, a fogyasztók pedig szabadon választhatják meg, hogy mit vásárolnak.
- Korlátozott kormányzati beavatkozás: A kapitalizmus azon az elképzelésen alapul, hogy a piacoknak mentesnek kell lenniük a kormányzati beavatkozástól, minimális szabályozással és adózással. Ez lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy nagyobb szabadsággal és rugalmassággal működjenek, de egyenlőtlenséghez és más negatív eredményekhez is vezethet.
- Profithajszolás: A kapitalista rendszerben a vállalkozásokat a profitra való törekvés motiválja — arra ösztönzi őket, hogy olyan árukat és szolgáltatásokat állítsanak elő, amelyeket az emberek akarnak és amelyekért hajlandóak fizetni, és mindezt a lehető leghatékonyabban tegyék.
- Verseny: A verseny a kapitalizmus egyik legfontosabb jellemzője, mivel a vállalkozások egymással versengenek a vevőkért és a nyereségért. Ez a verseny ösztönzi az innovációt és a hatékonyságot, mivel a vállalkozások igyekeznek javítani termékeiket és szolgáltatásaikat, hogy előnyre tegyenek szert riválisaikkal szemben.
- Munkamegosztás: A kapitalizmus a munkamegosztásra épül, amelyben a különböző egyének és vállalkozások különböző feladatokra vagy termékekre specializálódnak. Ez a specializáció lehetővé teszi a hatékonyság és a termelékenység növelését, mivel minden egyes személy vagy vállalkozás arra összpontosít, amihez a legjobban ért.
Ahogy a mellékelt ábra szemlélteti (lásd: USA), a kapitalizmus egy nagyon jól működő rendszer, ami viszont nem mindenki szerint jó.
Az antikapitalisták
A kapitalizmust sokan azért kritizálják, mert szélsőséges jövedelmi egyenlőtlenségeket eredményezhet — a konfliktusok pedig mindig akkor törnek ki, amikor a különböző társadalmi rétegek között elér egy kritikus szintet a különbség és az egyenlőtlenség.
A kritikusok egy csoportját, aki nem csak nem ért egyet, hanem egyenesen ellenzi a kapitalizmust, antikapitalistának nevezzük.
Szerintük a profitra való törekvés a munkavállalók és az erőforrások kizsákmányolásához, valamint az iparágak monopolizálásához és a vagyon kevesek kezében való koncentrációjához vezethet.
Emiatt sokak szerint jobb, ha az állam részt vállal a gazdaság szabályozásában, és féken tartja a kapzsi vállalkozásokat.
A lényeg
Összességében tehát a kapitalizmus a modern világ alakításában jelentős szerepet játszott, és hatása a politikától a kultúráig mindenben érezhető.
Fejlődése és folyamatos befolyása továbbra is folyamatos viták és konfliktusok tárgya.
Egy azonban vitathatatlan: kevés jobban működő gazdasági rendszer létezik.
Amennyiben még több ilyen és ehhez hasonló cikket szeretnél olvasni, látogasd meg az Ecoterrát.
