Hősök tere: Budapest egyik fő szimbóluma (útmutató)

2023. július 21.

Gábriel arkangyal a Hősök tere központjában

A mai Hősök tere története a Millenniumi emlékművel a 19. század utolsó évtizedeiben kezdődött, szobrai pedig az éppen aktuális politikai viszonyokhoz mérten cserélődtek le. A tér szerepe azonban azóta is meghatározó Magyarország és Budapest életében, hiszen az Andrássy úttal együtt a világörökség részét képezi, és máig számos jelentős rendezvénynek és programnak biztosít színteret. De miért is ennyire emblematikus ez a helyszín? Cikkünkből máris megtudhatod!

Budapest és a Hősök tere története

A Hő­sök te­re mai területén 1884-től egy Ybl Miklós által tervezett épület, a Gloriette állt, amely egy 970 méter mély, 74 fokos, magas ásványtartalmú vizet biztosító artézi kútnak adott helyet. Ezt a majdani évfordulós em­lék­mű épí­té­sé­nek kez­de­te­kor le­bon­tot­ták, és a Szé­che­nyi-he­gyen újraépítették. A 19. szá­zad vé­gén ugyanis a kö­zel­gő mil­len­nium megün­nep­lé­sére nagyszabású tervek kerültek a magyar képviselők elé, amelynek fontos eleme volt egy, a hon­fog­la­lás­nak és Magyarország  je­les ki­rá­lyainak és ál­lam­fér­fiainak ál­lí­tan­dó em­lék­mű, egy nemzeti panteon megépítése, amiről az or­szág­gyű­lés végül 1896-ban ren­del­ke­zett. 

Az emlékmű tervezője Schickedanz Albert, az eredeti szobrok többsége pedig Zala György kezei közül került ki. Az építkezés 1898-ban kezdődött, az építészeti részek átadására viszont 1905-ig kellett várni, míg a szobrokból csupán 5 darab készült el eddig az időpontig. A Millenniumi emlékművet végül csak 1929. májusában avatták fel, a tér pedig 1932-ben kapta meg a Hősök tere nevet. 1938-ban, a Budapesten megtartott Eucharisztikus Világkongresszus alkalmából került sor a térkövezésre, így a terület a későbbiekben egyre gyakrabban katonai díszszemlék, állami megemlékezések és politikai rendezvények helyszíneként szolgálhatott.

Hőseink emlékére készült emlékművek.
Légifotó a Hősök tere és a Városligeti tó környékéről, 1935. Forrás: Fortepan, Szent-Istvány Dezső

A Hősök emlékköve

A Millenniumi emlékmű előtt található egy másik alkotás is. A Hősök emlékköve egy tömegsírt jelképez, amelyet az I. világháború névtelen sírokban nyugvó katonáinak emlékére avattak fel 1929-ben. Az öt­ve­nes évek­ben az em­lék­kö­vet el­tá­vo­lí­tot­ták, az újat pedig 1956 ta­va­szán állították vissza a helyére, amelyet a ma­gyar ál­lam­ala­pí­tás ez­re­dik év­for­du­ló­jára, 2001-ben felújítottak.

A Hősök tere múzeumai

A Hősök terének másik két fontos épülete az 1896-ban épült Műcsarnok, amely kortárs művészeti kiállításoknak ad otthont, valamint az 1906-ban átadott neoreneszánsz és neoklasszicista stílusban épült Szépművészeti Múzeum, amely egyetemes művészeti gyűjteményeket állít ki. Mindkét épült Schickedanz Albert tervei alapján készült.

Hősök tere rendezvényei.

Hősök tere szobrok a múlt dicsőséges alakjaival

Az 1897-ben jóváhagyott tervek alapján a Hősök tere szobrok nevei a következőképpen alakultak a két kolonnádsoron: Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos, Hunyadi Mátyás, Szapolyai János, I. Ferdinánd, III. Károly, II. Lipót, Mária Terézia és Ferenc József. Később Szapolyai helyét Hunyadi János vette át.

Za­la György el­ső­ként Gábriel arkan­gyal öt­mé­te­res szobrával készült el, amely az 1900-ban Pá­rizs­ban meg­ren­de­zett vi­lág­kiál­lí­tá­son Grand Prix díj­at nyert, és 1901-ben egy 36 mé­ter ma­gas ko­rin­tho­szi osz­lop te­te­jé­re került az em­lék­mű fókuszpontjában. Az osz­lop tö­vé­ben található az Ár­pád-szo­bor a hon­fog­la­ló ve­zé­rekkel, amelyek szintén Za­la György al­ko­tá­sai, csakúgy, mint a Há­bo­rú, a Bé­ke, a Mun­ka és Jó­lét, va­la­mint a Tu­dás és Di­cső­ség al­le­go­ri­kus szobrai.

1919-ben, a Ta­nács­köz­tár­sa­ság ide­jén a Hősök terei szobrai közül a Habs­burg ural­ko­dókat ábrázolókat el­tá­vo­lí­tot­ták az em­lék­mű­ről, a Hor­thy-kor­szak­ban viszont ezek visszakerültek. A II. világháború során Má­ria Te­ré­zia és II. Li­pót szob­ra meg­sem­mi­sült, a hely­reál­lí­tásnál  a Habs­burg ural­ko­dók he­lyé­t pe­dig a ma­gyar füg­get­len­sé­gi és sza­bad­ság­har­cok ve­zér­alak­jai­ vették át: Bocskai István, Bethlen Gábor, Thö­kö­ly Im­re, II. Rá­kó­czi Fe­renc és Kos­suth La­jos. A történelmi alakok 2,8 méteres szobraihoz tartozik egy-egy dombormű is.

Hősök tere programok.
Hősök tere 1989. június 16-án, az 56-os hősök újratemetésekor. Forrás: Fortepan, Vészi Ágnes

A Hősök tere érdekességei

A rendszerváltás idején a tér ismét a figyelem középpontjába került. 1988-ban itt került sor az erdélyi falurombolás ellen tiltakozó nagygyűlésre, 1989-ben pedig itt tartották Nagy Imre és mártírtársainak újratemetését is. Fontos szimbolikus esemény volt az is, amikor II. János Pál pápa a Hősök terén celebrált szentmisét 1991-ben mintegy 200 000 ember előtt. A Hősök tere azóta is számos rendezvénynek és programnak adott otthont, kezdve a Kapcsolat-koncertekkel, egészen a Nemzeti Vágtáig, amelyek mindig hatalmas tömegeket vonzottak a területre.

Ajánló