Kunbaja lakossága
Kunbaja lakossága 1393 fő a KSH adatai szerint.
Település adatok
- Település neve: Kunbaja
- Lakosság: 1393 fő
- Irányítószám: 6435
- GPS koordináta: N46.085 E19.421
- Terület: 33.72 km2
- Ebből belterület: 2.09 km2
- Ebből külterület: 31.63 km2
Kunbaja címere
Címer eredete és jelentése
Csúcsaiban csapott, csücskös talpú reneszánsz pajzs, kék mezejében két, részben takarásban levő bíborszínű márványoszlop között (melyekre jobbról balra, ill. balról jobbra zöld indájú, négy-négy zöld levéllel és négy-négy aranyló fürttel szőlővesszők futnak fel) ötágú (3 levél, 2 gyöngy) rubinnal és zafírral díszített, bíborbélésű, nyitott aranykorona lebeg, melyet (aranymarkolatával a pajzstalpban) kétélű egyenes kardpenge döf át.
A pajzson szembenéző, vörös bélésű, aranypántos sisak helyezkedik el, pereme ezüst, nyakában aranymedalion lóg, színe természetes. A sisakon a címerképet megismétlő korona van. A foszlányok: jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst.
A település e jelképe beszélő címer (tessera loquens), ugyanis ősi, megtartó jellemzőit fejezi ki szimbólumaiban. A kard az avarok vitézségét és a szabad királyi harcosok, a kunok emlékét idézi, a korona a szent királyokra utal, akik már számon tartották a községet. A két bíboroszlop a hitet és a honhoz való hűséget, a márvány a kitartást jelképezi a bőségesen termő szőlőtőkékkel együtt.
Egy-egy címer motívumai, a történeti anyaga nemcsak egy meghatározott eseményre, szituációra vagy korszakra vonatkoztatható, hanem többféle értelmezést is lehetővé tesz. Ebben a címerben az oszlopok a már említettek mellett kifejezhetik azt is, hogy a nemzet tartóoszlopai – akik visszavezethetők egészen Szent Istvánig -, a honfiak és a betelepülők (hospesek), az idegenek voltak, akik a nemzet testévé, a magyar etnogenezis részévé váltak. Jelen esetben a német etnikumra utalhat az egyik tartópillér, mint a kunbajai nemzetfenntartó elemek egyik összetevője. A szőlő mint motívum utalhat a föld termékenységére, a földművelésre, amiből a közösség nagy része él-élt; de utalhat arra is, hogy azt a szőlőkultúrát, amely ma jellemző, a betelepülő németek honosították meg.
A pajzsra helyezett sisak a hősökre emlékeztet, akik – különösen az I. és a II. világháborúban – e vidék lakosaiként életüket adták a hazáért, szeretteikért. Ugyanúgy emléket állít a településről és az országból jogtalanul kitelepített családoknak is. A reá helyezett korona a település autonómiáját hivatott kifejezni.
