Üllés lakossága
Üllés lakossága 2999 fő a KSH adatai szerint.
Település adatok
- Település neve: Üllés
- Lakosság: 2999 fő
- Irányítószám: 6794
- GPS koordináta: N46.338 E19.852
- Terület: 49.93 km2
- Ebből belterület: 2.1 km2
- Ebből külterület: 47.83 km2
Üllés címere
Címer eredete és jelentése
Üllés község címere hasítással osztott csücskös talpú pajzs, melynek jobb oldali kék mezejének zöld udvarán balra forduló, balra néző, kiterjesztett szárnyú, fegyverzett, természetes színű kakas kukorékol a mező pajzsfőjének balján stilizáltan ábrázolt, részben takarásban lévő, aranyló Nap felé. A bal oldali vörös mezőben középen díszített kék pólya található. A pajzsfőben lebegve vágtázó aranyparipa nyargal jobb felé, a pajzstalp vörösében pedig jellegzetes magyar szürkemarhabika (ezüsttel megjelenítve) néz jobbra, jobb felé fordulva.
A pólya díszítése: két bíbor bélésű és zászlajú kúpos, aranysátor között aranyszegélyű bíbor latin kereszt lebeg.
A pajzson természetes színű, klasszikus, négydomborulatú (tetrafalosz) görög ércsisak helyezkedik el, arcvédői (falara) felcsapva, oromzatán (kümbaktosz) arany lósörény sisakbokréta (lofosz), bélése (kranosz) bíbor.
A sisaktól jobbra és balra, egymást a pajzs mögött keresztezve kétkétélű kard (mphekész) látható, melyeknek markolatán (kópe) foszlányként, bíbor színű, aranyszegélyű katonai köpeny (himation) van átvetve.
Üllés címere beszélő címer (tessera loquens), a település történetének jelentősebb fordulatait idézi meg a következők szerint:
A település névadója valamikor a XII. században egy Ehellős nevű birtokos lehetett, amely az Achillész görög név szabályos megfelelője. A puszta személyneves helynévadás éppen ekkoriban jellemző hazánkban, és a homéroszi hősök nevei is ekkortájt jelentkeznek a honi névadásban. A település alapítójára gondolunk tehát akkor, amikor a neki nevet adó (s családja által valószínűleg nagyra tartott) görög hős fegyverzetéből a Hephaisztosz isten által kikovácsolt, arany sisakbokrétás sisakot, s heroldalakként a kardokat, foszlány helyett a himationt jelenítjük meg a címeren.
A település a tatárjáráskor elpusztulhatott, később már kun szállásként említik a dokumentumok. Ebben a korszakban változhatott neve Üllésre, ugyanis a kunoknál volt szokásban, hogy a megülő család fejének nevéhez csatolták az -ülése szócskát, hogy így jelöljék szálláshelyét (pl. Ákosüllése, Bátorülése stb.). Ennek a korszaknak állít emléket a kék pólyát díszítő két aranysátor, a közébük foglalt aranyszegélyű bíborkereszt pedig a település népének kezdetektől meglévő erős hitét szimbolizálja. Ez idő tájt hosszú századokig a nagyállattartás volt a fő foglalkozási ág, erre utal a vágtázó aranyparipa, illetve a pajzstalpban álló szürkemarha, melynek emléke még ma is él a Göbölyjárás-dűlő nevében. E területet Szeged város egy időben éppen legelői miatt szerette volna megszerezni.
A Napot ébresztő kakas pedig emléket állít a település dolgos népének, akik minden megpróbáltatás után képesek voltak újrakezdeni az életet, akik évszázadokon át látástól vakulásig dolgoztak, a kelő Nap már talpon találta őket a török kiűzését követő újratelepítésektől egészen a mai napig, hogy a tájat gazdagon termővé, megélhetést biztosítóvá, biztonságossá tegyék.
