Nyírlugos

2023. február 20.

Nyírlugos lakossága

Nyírlugos lakossága 2492 a KSH adatai szerint.

Település adatok

  • Település neve: Nyírlugos
  • Lakosság: 2492 fő
  • Irányítószám: 4371
  • GPS koordináta: N47.6938 E22.039
  • Terület: 58.39 km2
    • Ebből belterület: 4.1 km2
    • Ebből külterület: 54.29 km2

Nyírlugos címere

Nyírlugos címere

Címer eredete és jelentése

Álló, kékkel és vörössel hasított, felső élén (homorúan) kétszer ívelt háromszögletű pajzs, a pajzstalpban kék ékkel.

A jobb oldali kék mező zöld udvarán ezüst ölfarakás fölött természetes színű (barna) szarvas szökell balra egy (részben takarásban lévő) ezüsttörzsű zöldellő nyírfa felé. A bal oldali vörös mező balról ezüsttel (ötször) sárkányfogazott. A pajzstalp kék ékjében hegyével felfelé ezüstcsoroszlya, balra hegyével lefelé ezüst ekevas lebeg.

A pajzson ostromoromzatú falkorona díszlik három bástyával. Mögüle foszlányok gyanánt jobbra és balra zöld rózsalugas ereszkedik alá vörös rózsákkal és rózsabimbókkal.

Nyírlugos címere a beszélő címerek (tesserae loquentes) kategóriájába sorolható: a település közel nyolcszáz éves múltjának állít emléket. Jelképei közül a vörössel és ezüsttel sárkányfogazott mező az első okleveles említésére utal: az egri káptalan 1354-ben Szent Vince mártír napján (jan. 22) jelentette Nagy Lajos királynak, hogy Bátori Bereck (Briccius de Batur) fiai és unokái megosztoztak birtokaikon. Úgy döntöttek, hogy az adonyi Szent Szűz monostorát – a Guthkeled nemzetség (amelytől a család eredetét vette) ősi temetkezési helyét továbbra is közösen használják. A Guthkeledekre mint ősbirtokosokra hívja fel tehát a figyelmet ez a mező. Ugyanakkor, az osztozkodás során a kolostor körüli kilenc birtoktest közül Bereck János nevű fiától származó három unokája kapta „Bud és Lugas birtokot bizonyos nyíregyházi birtokrésszel és ezek összes haszonvételeivel … az említett Lugas és Encsencs birtokok erdeit pedig szükségleteik kielégítésére neki magának és jobbágyainak is ahol csak tetszik átengedik”. Erre, az első oklevélben említett erdőhasználatra mutat a címer jobb oldali képe megemlékezve a föld első megmunkálóiról is. A (félig takarásban lévő) nyírfa a település jelenlegi nevének első tagját idézi, a szarvas pedig mint az erdős vidék jellegzetes nagyvada egyben a települést több évszázadon át birtokló Károlyi-család címerállata is (címerük négyelt öregpajzsának első mezejében szerepel). A pajzstalpba ékelt kék mező lebegő csoroszlyája és ekevasa a település legkorábbi (1835, 1853, 1868 stb.) ismert városi pecsétjein szerepel mintegy utalva arra, hogy a lakosság fő megélhetési forrása (mindmáig) a földművelés és gazdálkodás.

A falkorona a helybéli nagyszorgalmú lakosságnak azt a törekvését fejezi ki, hogy települését városi rangra emeljék. A korona három bástyájából a középső magát Nyírlugost jelképezi, a jobb oldali (a tőle északra fekvő) Cserhágót, amelyen hosszú ideig a helybéli állami gazdaság működött, a bal oldali pedig (a délre található) Szabadságtelepet (amely 1428 óta adatolható egyfalus nemesek birtokaként Szennyes néven).

A korona mögül jobbra és balra leomló, lugast képező rózsák jelképesen a település nevét jelenítik meg.

Ajánló

Hulladékgazdálkodás

Hulladékgazdálkodás

Mi az a hulladékgazdálkodás? A hulladékgazdálkodás az a folyamat, amelynek során a hulladékot kezelik, tárolják, szállítják és ártalmatlanítják. A...

bővebben
A legszebb lombházak Magyarországon

A legszebb lombházak Magyarországon

A kikapcsolódás különleges módja, amikor a természetben, de mégis épített környezetben tudunk pihenni. A lombházak két világ egyesítenek: egyszerre...

bővebben