Nyírlugos lakossága
Nyírlugos lakossága 2492 fő a KSH adatai szerint.
Település adatok
- Település neve: Nyírlugos
- Lakosság: 2492 fő
- Irányítószám: 4371
- GPS koordináta: N47.6938 E22.039
- Terület: 58.39 km2
- Ebből belterület: 4.1 km2
- Ebből külterület: 54.29 km2
Nyírlugos címere
Címer eredete és jelentése
Álló, kékkel és vörössel hasított, felső élén (homorúan) kétszer ívelt háromszögletű pajzs, a pajzstalpban kék ékkel.
A jobb oldali kék mező zöld udvarán ezüst ölfarakás fölött természetes színű (barna) szarvas szökell balra egy (részben takarásban lévő) ezüsttörzsű zöldellő nyírfa felé. A bal oldali vörös mező balról ezüsttel (ötször) sárkányfogazott. A pajzstalp kék ékjében hegyével felfelé ezüstcsoroszlya, balra hegyével lefelé ezüst ekevas lebeg.
A pajzson ostromoromzatú falkorona díszlik három bástyával. Mögüle foszlányok gyanánt jobbra és balra zöld rózsalugas ereszkedik alá vörös rózsákkal és rózsabimbókkal.
Nyírlugos címere a beszélő címerek (tesserae loquentes) kategóriájába sorolható: a település közel nyolcszáz éves múltjának állít emléket. Jelképei közül a vörössel és ezüsttel sárkányfogazott mező az első okleveles említésére utal: az egri káptalan 1354-ben Szent Vince mártír napján (jan. 22) jelentette Nagy Lajos királynak, hogy Bátori Bereck (Briccius de Batur) fiai és unokái megosztoztak birtokaikon. Úgy döntöttek, hogy az adonyi Szent Szűz monostorát – a Guthkeled nemzetség (amelytől a család eredetét vette) ősi temetkezési helyét továbbra is közösen használják. A Guthkeledekre mint ősbirtokosokra hívja fel tehát a figyelmet ez a mező. Ugyanakkor, az osztozkodás során a kolostor körüli kilenc birtoktest közül Bereck János nevű fiától származó három unokája kapta „Bud és Lugas birtokot bizonyos nyíregyházi birtokrésszel és ezek összes haszonvételeivel … az említett Lugas és Encsencs birtokok erdeit pedig szükségleteik kielégítésére neki magának és jobbágyainak is ahol csak tetszik átengedik”. Erre, az első oklevélben említett erdőhasználatra mutat a címer jobb oldali képe megemlékezve a föld első megmunkálóiról is. A (félig takarásban lévő) nyírfa a település jelenlegi nevének első tagját idézi, a szarvas pedig mint az erdős vidék jellegzetes nagyvada egyben a települést több évszázadon át birtokló Károlyi-család címerállata is (címerük négyelt öregpajzsának első mezejében szerepel). A pajzstalpba ékelt kék mező lebegő csoroszlyája és ekevasa a település legkorábbi (1835, 1853, 1868 stb.) ismert városi pecsétjein szerepel mintegy utalva arra, hogy a lakosság fő megélhetési forrása (mindmáig) a földművelés és gazdálkodás.
A falkorona a helybéli nagyszorgalmú lakosságnak azt a törekvését fejezi ki, hogy települését városi rangra emeljék. A korona három bástyájából a középső magát Nyírlugost jelképezi, a jobb oldali (a tőle északra fekvő) Cserhágót, amelyen hosszú ideig a helybéli állami gazdaság működött, a bal oldali pedig (a délre található) Szabadságtelepet (amely 1428 óta adatolható egyfalus nemesek birtokaként Szennyes néven).
A korona mögül jobbra és balra leomló, lugast képező rózsák jelképesen a település nevét jelenítik meg.
