Kisvárda lakossága
Kisvárda lakossága 15020 fő a KSH adatai szerint.
Település adatok
- Település neve: Kisvárda
- Lakosság: 15020 fő
- Irányítószám: 4600
- GPS koordináta: N48.2264 E22.0846
- Terület: 35.9 km2
- Ebből belterület: 8.54 km2
- Ebből külterület: 27.36 km2
Kisvárda címere
Címer eredete és jelentése
A címer doborpajzs alakú, alulról ívelt ék alakban hasítva három részre osztott, az osztás középpontjában boglárpajzzsal.
– A nagypajzs jobb oldala vörös és ezüsttel hétszer vágott.
– A nagypajzs bal oldalán zöld mezőben felül elhelyezkedő aranyszínű nap, alatta ezüstszínű, felfelé mutató, kétélű kard.
– A nagypajzs talpán kék mezőben aranyszínű kétágú mérleg.
– A boglárpajzs színe ezüst, középen a kisvárdai vár stilizált aranyképe.
– A címerpajzs körül zöld színű, jobbra tekintő, farkával a nyakára csavarodó, lábaival a pajzs bal oldalára kapaszkodó szárnyas sárkány.
Kisvárda címere összetett címer, igyekszik felkarolni mindazokat az értékeket, amelyek a település életét egykor és ma meghatározták és meghatározzák.
Kisvárda, a honfoglalás óta magyarok által lakott település, az itt található földvár nemcsak nevet adott a városnak, hanem egyben fontos határvédelmi feladatot is ellátott. A középkorban kővárként nem egyszer szolgált oltalmul az itt élők számára. Fontosságát jelzi, hogy az ezüstszínű boglárpajzson arany színben került ábrázolásra.
Ősi mivoltára is büszke a település, ezért a nagypajzs jobb oldala vörössel – ezüsttel hétszer vágott, akár csak a magyar állami címer.
Az Árpád-házhoz való kötődés létjogosultságát erősíti, hogy a település urai a magyar történelem első két századában az Árpádok voltak.
A középkorban Kisvárda 1421-ben a településről elnevezett, az azt birtokló családtól, a Várdayaktól, mezővárosi kiváltságot kapott, melyet az elkövetkező 450 éven át büszkén magának vallott a település. A polgári közigazgatás kiépítésekor e címet ugyan elvesztette Kisvárda, ám 1970-től újra városi ranggal bír. Ezt a középkori és újkori újjászületést a címer bal oldalán felül elhelyezkedő nap szimbolizálja.
A XV-XVIII. század között Kisvárda vált a vármegyei élet központjává, itt tartotta a nemesség vármegye gyűléseit, itt székeltek a vármegye alispánjai. Erre a címer bal oldalán látható kétélű pallos emlékeztet, amelyet mind a mai napig Kisvárdán őriznek.
A város életét ma is meghatározza a kereskedelemben játszott szerepe. A középkorban a térség fontos piaci és vásártartó helye, ahol már közel ezer esztendeje szokás a vásározás. Ezt a kereskedelmi arculatát a polgárosodás során is megőrizte, sőt megerősítette, így a nagypajzs talpának közepén található aranyszínű mérleg ezt a kereskedelmi központi szerepet hangsúlyozza.
A település fölemelkedése a kisvárdai Várday családnak köszönhető, akik birtokközpontjuk fejlesztését mindig fontos feladatuknak tekintették.
Az ő tiszteletükre való emlékeztetésül vette át a város a család egykori címeréből a nyakára farkával tekeredő sárkány motívumot, amely egykoron a Sárkány-rend tagjait illette meg. A Zsigmond király által 1408-ban alapított rendnek több tagja is volt ebből a családból, így került az egykori Gutkeled címer köré az önmagát elemésztő, megfojtó sárkány, s ezen keresztül Kisvárda mai címerébe.
