Budaörs lakossága
Budaörs lakossága 28864 fő a KSH adatai szerint.
Település adatok
- Település neve: Budaörs
- Lakosság: 28864 fő
- Irányítószám: 2040
- GPS koordináta: N47.4607 E18.958
- Terület: 23.59 km2
- Ebből belterület: 14.17 km2
- Ebből külterület: 9.42 km2
Budaörs címere
Címer eredete és jelentése
A címer vágott háromszögpajzs szívpajzzsal. Felül vörössel és ezüsttel hétszer osztott mező. Alul kék háttér előtt lebegő koronába helyezett két aranyagancs. A szívpajzsban kék háttér előtt ezüstszikla alján zöld dombok. Az arany, az ezüst és a vörös a heraldikában egyenértékűen előkelő mázak, amelyek fémjelzik Budaörs egykori és mai jelentőségét. Motívumok, történeti sorrendben:
Árpádsávok:
Örs (Ewrs, Wrs, Buda-Eörs) a honfoglalást követően már lakott település volt. Neve törzsnévből, mégpedig a honfoglalást megelőzően a magyarsághoz csatlakozott három kabar törzs egyikének nevéből ered. A területen a Nána-Beszter nemzetség volt a birtokos. Az Örsre vonatkozó első írásos emlék IV. Béla király 1236-ban kelt oklevele, amelyben a kelenföldi Szent Gellért egyházat, a hozzá tartozó örsi Szent Márton és a sasadi Szent András kápolnával együtt a bélakúti cisztercita monostornak adta. Az biztos tehát, hogy a fent említett oklevél kibocsátása előtt a falu templomos hely volt. Kápolnája királyi kápolna volt, ami azt jelenti, hogy kánonjogilag nem tartozott a közvetlen felettes egyházi hatóság alá, így az itt beszedett tized az esztergomi érseket illette. A veszprémi püspök ez ellen tiltakozott, és ezzel kezdetét vette az évszázadokig elhúzódó „Sasadi tizedper”. (Filipszky István: Budaörs múltja – a régészeti leletek tükrében, Budaörs, 1998.)
A Törökugrató sziklája:
1686-ban a török elleni felszabadító harcok igen hevesek voltak Budaörs környékén is, erre utal a város határában álló szikla Törökugrató elnevezése. A monda szerint a hegyről egy török vezér vágtatott és zuhant le lovával.
Agancsos bárói korona:
A hódoltság után Örs és Csik pusztákat 1695-től kezdődően a földbirtokos Zichy Istvántól a tabáni rácok bérelték, akik magas színvonalú mezőgazdasági kultúrát honosítottak meg az addigra elnéptelenedett, elvadult területen. Később Budakeszi, Budaörs és Csik birtokokat Zennegg kamarai elnök bérelte 1719-ig, amikor gróf Zichy Péterné gróf Bercsényi Zsuzsanna visszaváltotta a területeket és német családokat telepített le. Az agancsos korona a Budaörsöt mintegy 100 évig birtokló „jó Zichyek” családi címerében található.
