A magyar Országház a Duna partján nemcsak a turisták kedvenc látványossága, de a főváros lakói is méltán büszkék lehetnek erre a csodás épületre a Kossuth Lajos téren. Mikor épült a Parlament, és hogyan kereshető fel az Országház Látogatóközpont?
Az Országház építése
A magyar Országház építéséről 1880-ban hozott törvényt az Országgyűlés. Az 1882-ben meghirdetett pályázatra 19 terv érkezett be, amelyek közül Steindl Imre neogótikus terve nyert legfőképp Andrássy Gyula miniszterelnöknek köszönhetően, aki az angol Parlamentet tekintette követendő példának. Az építkezés 1885-ben indult el több száz munkással, az alapkőletételre pedig 1887-ben került sor az akkor még Tömő térnek nevezett helyszínen.
A Parlament építéséhez 40 millió téglát és 30 ezer köbméter követ használtak fel, a kőművesmunkák pedig 1894 tavaszára készültek el, amit a tetőszerkezet megépítése követett a Parlament kupolájával. Az Országház a tervezett millenáris ünnepségekre ugyan nem készült el, de 1896 júniusában az Országgyűlés már ülést tarthatott a kupolacsarnokban. Az épület végül 1902-ben avatták fel, az épületszerkezet befejezése és a további belső munkálatok viszont még 1904 végéig zajlottak.
A Parlament épülete
Az Országház hossza 271 méter, a legnagyobb szélessége 123 méter, míg a kupola magassága a járda szintjétől 96 métert tesz ki, így a világ harmadik legnagyobb parlamentjének számít. A Parlament alaprajza barokk, külső formáiban viszont alapvetően a bécsi neogótika elemeit viseli, a belsőépítészet pedig sokszor inkább a barokk paloták hangulatát idézi, míg a mennyezet például reneszánsz stílusjegyeket hordoz.
Parlament: érdekességek és adatok
- Az Országház díszítéseként 40 kg 22-23 karátos aranyat használtak fel.
- Eredetileg az északi szárnyban a felsőház, a déli szárnyban az alsóház ülésterme található, de a parlamenti ülésekre ma a képviselőházi termet veszik igénybe, míg a főrendiházi termet frakcióülések, fogadások és konferenciák számára tartják fenn.
- Fontos szempont volt, hogy az építkezéshez magyar építőanyagokat használjanak fel, ez alól kivételt csak a főlépcső mellett található márványmonolitok képeznek, amelyek Svédországból származnak.
- Az épület alapterülete közel 18 000 négyzetméter, térfogata 473 000 köbméter, összesen 691 szobával.
- A homlokzat 90 szobrán kívül a belső terekben további 152 szobor található.
Az Országház tervezője
A Parlament tervezője Steindl Imre, aki Ybl Miklós és Schulek Frigyes mellett a 19. század második felének legkiemelkedőbb építésze volt. Az Országházon kívül többek közt neki köszönhetjük a pesti Új Városházát, illetve az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomot is. A Parlament 1902-es felavatását nem élhette meg. Öt héttel az átadás előtt hunyt el.
A Parlament Budapest kedvenc turistalátványossága
Az Országházra éves szinten hétszázezer látogató kíváncsi, akiket az idegenvezetők belépőjegyük megváltása után csaknem bármelyik nap körbevezetik Magyarország legnépszerűbb épületétében Az érdeklődők a parlamenti látogatás során bebocsátást nyernek a díszlépcsőházba, majd a kupolacsarnokba, ahol a Szent Korona megtekintésére is sor kerül. Ezután a főrendházi társalgó és ülésterem következik, majd az Országház történetét bemutató kiállítás zárja a sort. A Parlament este, kivilágítva is csodás látványt nyújt, amelyet nem érdemes kihagyni egy kellemes Duna-parti séta keretében.
A magyar Parlament látogatási rendje
A parlament látogatás iskolai csoportoknak és óvodásoknak életkoruknak megfelelő vezetéssel történik. Az óvodás csoportok, illetve a magyarországi általános és középiskolai csoportok, akik társadalmi, állampolgári, gazdasági ismeretek elsajátítását célzó tantárgyak keretében érkeznek, ingyenesen vehetnek részt a vezetésen.
A nyitvatartás a 2023-as év során a következőképp alakul:
január 1. – március 31.:
hétfő–vasárnap: 8:00–16:00
április 1–30.:
hétfő–csütörtök: 8:00–16:00
péntek–vasárnap: 8:00–18:00
május 1. – október 31.:
hétfő–vasárnap: 8:00–18:00
november 1. – december 31.:
hétfő–vasárnap: 8:00–16:00
